Ketten Csodaorszában

Egy napos anya-lánya alkotói délután terméke ez az oldal. Tudtam, hogy ehhez a fotóhoz valami mesebelit szeretnék, de nem pont-pont-vesszőcskét, hanem valami ódon hatású, szép rajzú, picit inkább "elvont" hangulatút. Az Alice Csodaországban régi illusztrációi éppen illettek hozzá, így ezekből nyomtattam egy párat és a K&Company és Daisyd's összesen 5 papírját válogattam össze az oldalhoz.

Anyu új folyékony kréta készletéből felavattam egy gyönyörű kékesszürke árnyalatot az oldal szélének koptatásához, a kék fa utánzatú papírt is koptattam körbe és fehérrel tintáztam. Az alsó nagy, halványkék virágmintát is egy fémes kékkel tintáztam, a jobb sarokban levő, három dimanziós "bokor" rétegeit gyűrtem és arannyal, barnával tintáztam. Az újságszerű háttérpapír maradékjából vágtam még erre egy virágot, amit szintén gyűrtem és a Prima Marketing egy nagyfejű, két madarat ábrázoló miltonkapcsával erősítettem a többi rétegre. A kép alá halványbarnás rombuszmintás papír került, amit szintén öregítettem, ahogyan a fotó szélét is. A felirat kétfajta betűtípussal, barnásbordó színnel lett nyomtatva és a címke szélét kék falevél-mintázatú pecséttel díszítettem és barnával rajzoltam körbe.

Felhasznált fotó: www.szilvifoto.hu

Lötty

Az oldal apropója azt hiszem, egyértelmű - valószínűleg a legtöbb szülőnek az...;-) Annyi zsepit, konyharuhát, papírtörlőt, felmosórongyot soha nem használtam még, mint azóta, hogy Andris önállósította magát. A fotó először valami romantikus körítésért kiáltott, aztán olyan lett, de mégis kicsit más - kicsit habókos, mint a pici fiam.:-)

K&Company háttérpapírt használtam (amit Angliából hoztam), rá pedig egy egyszerű csomagolópapírt festettem meg pohár aljával, amit még gyűrtem, téptem, tintáztam, foltoztam. A fő elem ismét a varrás lett, itt most sokat használtam, körben az egész oldalon, jobbra alul cikkcakkban, a kép körül is, végül a címet is kétszer végigvarrtam. Kék papírvirágok a Rayhertől, angyalkás miltonkapocs virágközép a Prima Marketingtől. A fém virág sarokdísz márkáját sajnos nem tudom, hobbiboltból szereztem be régebben.

Felhasznált fotó: www.szilvifoto.hu

(Igyekszem majd feltenni részletfotókat is!)

Köszönöm, hogy benéztél!:-)

Többfakkos ajándéktasak

Általában gondban vagyok, amikor valamilyen bérletet, jegyet, utalványt adok ajándékba. Jó, jó, borítékban, meg díszítsük ki, de az már olyan unalmas... Legyen inkább valami olyasmi, amit adott esetben később is tud használni az ajándékozott! Apukámnak készült az alábbi többzsebes ajándéktasak.

Az elkészítése végtelenül egyszerű: annyi egyszerű francia borítékra van szükség, ahány fakkot szeretnénk. Ezeknek a két felső fülét a ragasztócsík alatt levágjuk és készen is vannak a fakkok. Középen - és csak középen, kb. 5 cm szélesen! - összeragasztjuk őket ragasztóstifttel. Oldalt muszáj szabadon maradniuk, hogy utána könnyen széthajtható legyen a tasak.

Utána veszünk egy vastagabb, kétoldalán mintás 30x30-as scrapbook-ívet és egyik oldalára rámérjük a tasakokat úgy, hogy azoknak a szélességére is hagyjunk borítékonként 1 mm-t. Tehát először rámérjük lapjával, aztán jön egy pár mm-es csík, ahová "beülnek" majd a borítékok, aztán újra rámérjük a borítékokat lapjával, végül ismét pár mm a fenti lehajtás szélességéhez, aztán még egy tetszőleges szélességű fület is hagyjunk, amit ráhajtunk az egészre (ha egy borítékról volna szó, ez volna a ragasztós rész). Ha mindenzt berajzoltuk, vágjuk körbe, a közbenső vonalak mentén karcoljuk, hajogassuk, aztán ragasszuk bele a borítékokat! Gyakorlatilag kész is, már csak a dekorálás van hátra!

Lehet bele készíteni megfelelő nagyságú üdvözlőlapokat, pl. külön-külön, ha egy illetőnek egyszerre van névnapja-szülinapja vagy karácsony és szülinap, stb. (Nálunk apu szülinapja és az apák napja esett idén majdnem egybe, mindkettőre készítettem neki külön képeslapot.) A 30x30-as ívből még éppen kitelik két lapnyi, ami pontosan belefér a tasakba.

A lezárást egy vastag karton alapú fotófüllel (így hívják??) oldottam meg, amit a tasak papírjával (a belső oldal színével) díszítettem, koptattam és kapoccsal rögzítettem. Forgatható, nyit-zár. De jutottak eszembe más megoldások is, a kétgombos-zsinórtekerős, szalagos-megkötős, gombos-füles. Patentos. Az egész tasakot tintáztam a szélein kívülről, szerintem egy efféle "bríftasni" úgy néz ki jól, minél viseltesebb.

Azt hiszem, magamnak is fogok gyártani egyet, mert lehet benne tartani a női táskában blokkokat, bevásárlólistát, ezernyi cetli belefér, ráadásul szortírozva. Nekem van ez kitalálva!:-)

Újabb játékok

A fenti díjjal Szilvi ezt a blogomat, Kata pedig a Tündérligetet lepte meg, nagyon szépen köszönöm!:-)

A szabályok a következők:
1. Tedd ki a díjat a blogodra.
2. Linkeld be azt, akitől kaptad a díjat.
3. Nevezz meg legalább 7 blogot.
4. Hagyj üzeneted a díjazottjaidnál.

Már biztosan sokan megkapták ez a díjat mástól is, de azért íme az én kedvenceim, amelyeket szinte napi szinten követek:

1. Színek szigete
2. Szilvifoto
3. Baba-blabla (zárt)
4. Cinnamon
5. Spirituális ébredés
6. Stefinyuszi és szerettei (zárt)
7. Anna Lale (zárt)

---

Zsuzsi pedig azt kérte, írjak 6 lényegtelen dolgot magamról, no, megpróbálom:

1. Nem szeretem a sárgadinnyét. Gyermekkoromban egyszer elrontottam vele a gyomromat és azóta a szagát sem bírom.

2. Utálom, ha "totyorognak" előttem vagy várnom kell valakire/valamire, ilyenkor nagyon hamar elég ingerült tudok lenni. Ugyanakkor arra is érzékeny vagyok, ha rám kell várni, ez legalább annyira nyugtalanít, így mindig törekszem rá, hogy ne kelljen.

3. De, szoktam nassolni.:-) Általában inkább sósat.

4. Szeretem, ha copfban van a hajam, mert végtelenül kényelmes. Néha elkap a hév, hogy rövidre nyírassam, volt olyan kb. 1,5-2 éve (is) és nagyon szerettem.

5. Minél jobban vagyok belül, annál kevesebb festék van rajtam kívül. (Tudom, hogy van, akinél ez fordítva működik, nálam így.:-))

6. Ott érzem magam igazán otthon, ahol velem vannak a kedvenc könyveim is...:-)

Kíváncsi volnék Merika és Vera lényegtelen dolgaira!:-)

Képeslapok + ajándék

Végre itt a nyár és bízom benne, hogy az elmúlt hónapok után minden visszatér az azelőtt megszokott kerékvágásba: terveim szerint nyáron ismét több idő szentelek majd a scrapbook-nak is!:-)

Addigis pár egyszerű képeslap az elmúlt hetekből - és sajnos sokat adtam oda vagy küldtem el lefotózás nélkül gyorsan...

Ez pedig egy váratlan ajándék, amit én kaptam Mesitől - ezúton is köszönöm szépen még egyszer, meseszép!:-)

Első oldalam

Ismét egy tartozás: még április végén meghívtak egy játékba, sorban Atyus, Brigi, Merika, Moncsi és Gigi is, köszönöm!:-) A feladat lényege, hogy mutassuk meg melyik volt a legelső scrapbook alkotásunk, írjuk le, mit jelent számunkra a scrapbooking, hogyan kezdtük, hogyan találkoztunk ezzel a tevékenységgel és nevezzünk meg 5 másik embert, akitől kíváncsian várnánk ugyanezt.

Miután késve kapcsolódom be a dologba, így a feladat utolsó pontjának ezúttal nem teszek eleget, úgy látom, máris "végigfutott" a magyar scrap-társadalmon a dolog, remélem, ezt megbocsájtjátok...!:-)

Az első oldalamat viszont nagyon szívesen megmutatom (bocsánat a fotó minőségéért):

Azt hiszem, ez alapján elég egyértelmű, hogy mi (vagy inkább Ki) volt a fő inspirációm és körülbelül mikor fogtam bele a scrapbookozásba...:-) A fotó Andris születése után kb. 1 órával készült, így az ő első fotója lett egyben az én első oldalam is. Ez egy kisebb, kartonra készült alkotás(ka) lett, ami azóta is a szobáját díszíti. Azt hiszem, teljesen természetes az az érzés, hogy ma már egészen máshogyan csinálnám ezt az oldalt - de ezzel együtt az is, hogy soha nem fogom "újracsinálni"...:-)

És nekem ebben rejlik ennek a kivételes hobbinak az egyik nagyon fontos jelentősége. A fotók elkapott pillanatokat örökítenek meg és azok is nagyon fontos pillanatok (inkább órák:-)), amikor a fotókhoz elkészül egy körítés, amiben benne van a készítő minden érzése, kötődése, szenvedélye a kép és az azon látható személyek, történések, helyszínek iránt. Ettől lesz egy személyes kép még mélyebb, jelentősebb, még személyesebb, ahogyan a scrapbook-ot készítő személyisége is lenyomtot hagy az oldalakon, az albumokon. És ettől lesz a scrapbookból érték, főként a következő nemzedékek számára, akik anyáik, nagyanyáik, dédanyáik műveit fogják lapozgatni - valamit, ami biztos, hogy megmarad és amiben "benne van" a készítő is. Egy darabka kézzel fogható történelem.:-)

A készítő számára pedig, és ezt tapasztalom, nagyszerű stresszoldó és terápiás "eszköz" is ez a hobbi, ezt tanárként, kineziológusként és magánemberként egyaránt meg tudom erősíteni. A keresgélés a régi képek között, közben az emlékezés és annak a valóságban való "leképezése", amilyen érzések közben az emberre törnek - ez valóban fantasztikus önismereti és kreatív utazás is egyben. Tapasztalom, hogy közelebb hozza a generációkat, a barátokat, legyen szó közös alkotásról vagy egy igazán személyre szóló ajándék készítéséről és átadásáról.

Közben pedig azt hiszem, hogy aki nem ismeri (a scrapbook-os) alkotás örömét, annak ezek a szavak nagyon üresen, akár giccsesen hangozhatnak - mondjuk mint egy szép torta, aminek nem ismerjük az ízét...:-) De aki már belekóstolt, aki már feledkezett bele egy vagy több kép "megscrappelésébe", megfeledkezve közben térről és időről, egyszerűen kreatív örömmé változtatva földi nyűgöket, az pontosan tudja, hogy miről beszélek...

Tessék csak kipróbálni!:-)

Húsvét

Picit késve készült el és még késettebben töltöm fel - de jobb későn, mint soha.:-)

Húsvét hétfőjén három kis vendégünk volt a kertben és kiválóan szórakoztak - hát ez is épp egy olyan esemény, ami miatt a scrapbook-ot egyáltalán kitalálták!

Az oldal ötletét, az elrendezést és a fát egy, a scrapbook.com-on lelt külföldi oldalról lestem - sajnos nagy hibám, hogy gyakran nem jegyzem meg a forrást...

Alapnak egy Brenda Walton papírt használtam egy albumos készletből. A vastag, csipkeszerű lyukacsos szalag saját művem: maradék vaníliaszínű márványos háttérpapírból készült a scrap.hu-tól kapott ajándékcsomagban lapult Fiskars lyukasztó segítségével, amivel csepp alakú lyukakat lehet vagdosni. Aztán gyűrtem, koptattam, tintáztam is a szalagot.

A fa volt persze a leg-időigényesebb: a törzset sima csokoládészínű pasztellpapírból vágtam ki, széleit fehérrel tintáztam, aztán pár kört vágtam ki maradék kék-zöld-málnaszínű papírokból, amelyekre csigavonalban gépi varrást tettem, széleiket reszelővel gyűrtem-koptattam. Végül felragasztás után mindegyikre került egy gomb.

A képeket photoshopban dolgoztam meg ilyen "púderes" színűre, ezeket is koptattam a széleken. A kommenthez és még itt-ott halványan Simon Says Stamp bélyegzőt használtam.

Kiállítottak!:-)

Pár hete Hana keresett meg egy üzenettel. Kért tőlem pár scrapbook oldalt a Hobbyművész üllői úti boltjában megrendezett kis egynapos kiállításra, amely a scrapbooking népszerűsítéséről szólt. Juj, de megörültem!:-) Persze, hogy adtam oldalakat, elvittem Szilvinek, de sajnos a boltba az eseményre április 25-én most nem sikerült eljutnom.

Köszönöm a scrap.hu-nak a megtisztelő lehetőséget!:-)

Scrapbook-hét!!:-)

Majdnem steampunk - egy amolyan "feltalálós" képeslap

Mindig gondban vagyok, ha férfiembernek gyártok valamit - Ti nem...?:-) Hogy akkor például a csipke, az eleve ugrott, szalag mértékkel, no aztán meg a színek, a téma, a papírok mintája...

Az alábbi, hátulján mágnessel fémfelületre rögzíthető táblácskát egy nagyon kedves barátom kapja, "csak úgy". Az elmúlt években már sokszor "termett ott" éppen akkor, amikor szükségem volt valakinek a segítségre, így éppen ideje, hogy megtudja, mennyire értékelem mindezt. Igazából ez amolyan hűtőmágnes, van rajta pár jármű, van rajta idézet és a felhajott fül és csipesz alá cetliket lehet dobálni átmenetileg, mondjuk parkolócédulát, blokkot, bevásárlólistát...

A lapot sötétbarna pasztellpapír alapra készítettem, melyet kétrét hajtottam és a felhajtott szélét ívben mintásra vágtam cakkos ollóval. A korabeli biciklis (?) képet vastag kartonra ragasztottam, úgy vágtam körbe a később a lapról lelógó részét; ugyanígy járt a légballon is. Került egy pár sor gépi varrás is a lapra, a széleket tintáztam, került fel a sarkokra fémveret. A felhajtott részre egy vékonyabb zöld papírt gyűrtem a ballon alá és tettem rá egy újságpapír-mintájú virágot és egy nagyfejű, óralapot ábrázoló kapocs került ennek a közepébe (mindekettő a nyeremény-csomagomból). Az "explore" feliratú 3D-s szilikon-matrica Colorbök (még mindig New Yorkból...).

Feljhajtott állapotban egy kis festett fa csipesz fogja össze a lapot, ha pedig lehajtjuk a fület, alóla "kiugrik" a táblácska az idézettel, amelyet szalagokkal díszítettem.
(Csakazértis.;-)))

Áprilisi képeslapok

Volt itt megint szülinap - ezúttal egy táncoslábú kamaszfiúé - és Andrea-nap, íme, ezek születtek...:-)

Fiúk Friends Forever

Több hónap után az első oldalam, egy tüneményes jelenlegi kedvenc fotómat sikerült feldolgozni a kisfiamról és a kis barátjáról.

Melissa Frances gyönyörű tündérkés papírját már régóta "dédelgettem", nézegettem, hogy vajon mi lesz majd belőle...? Kifejezetten tavaszi, kisfiús oldalhoz való - legalábbis ez a kalapos kisfiús része, mert van azon kislány is - no, azt majd legközelebb máshoz...!:-) Azt is tudtam, hogy a varrás sem maradhat ki mostmár, ahogyan a pecsételés (Simon Says Stamp), a régi képeslap és az egyszínű háttér sem. Egy szép pisztáciazöld pasztell háttérpapír lett az alap, aminek a jobb oldalát találomra "felhősre" vágtam, aztán fehérrel körbetintáztam. Találtam pontosan ehhez és a kép téglaszínű hátteréhez illő csíkos papírt is (sajnos nem tudom a márkáját, egy papírblokkból vásároltam, kétoldalas vastagabb háttérpapír) és nagy szerencsémre a nagybetűimből is megvolt még az "f", ráadásul passzoló színben - csodás!:-) A nyíl, a csillagok és az autó "Colorbök" márkájú, egyenest New Yorkból kaptam egy ismerőstől meglepinek, hát nagyon hálás vagyok érte, nagyon sok jópofa utazós témájú sticker van még az íven!:-) Minden papír szélét koptattam, tintáztam, a tündérkéset rongyosra gyűrtem és aztán az egyenetlen felületet tintáztam. Került még az oldalra egy szintén tintázott csipke és egy pár tűzőkapocs. Akis zöld címke márkáját sem tudom, de ugyanaz, mint a csíkos papíré, a téglaszínű virágos papír pedig Brenda Waltontól való. Nagyon szép ez is, kár, hogy végül alig látszik belőle valami...:-)

Klári születésnapjára

Tényleg kár, hogy nagyon kevés energiám jut mostanában az alkotásra, jópár hete kizárólag képeslapokra korlátozódik még mindig minden ezirányú tevékenységem - és abból se tudtam mindenkinek csinálni, akinek akartam... Másról szól most az élet, nem kevésbé szépről és tartalmasról egyébként (ld. többi blogomat:-)), persze azért bízom benne, hogy lesz még több alkalmam scrappelni az idén, mert ötleteim azért vannak folyamatosan. Azért húsvéti dekorációt sikerült készítenem, ezeket ITT találjátok!

A scrap.hu stafétáján belül Klári szülinapjára küldtem egy képeslapot, íme:

Az alapanyagokat főként az Év Alkotója csomagból használtam, a pöttyös virágot, ennek közepét, a nagyfejű kapcsot és a papírt, amiből a színes csíkokat vágtam, valamint Simon pecsétjeit. (Illene tudnom a papírvirágok és a címke márkáját is, de sajnos nem tudom.) A kaparós matrica Daisyd's-től van.

Boldog Beáta-napot!

Egy lap a scrap.hu stafétájában Szöszmöszinek!:-)

Az első "alkotás", amelyhez használtam az Év Alkotója ajándékcsomagban levő kellékeket és alapanyagokat: a Simon Says Stamp pecséteket és egy Prima nagyfejű kapcsot!:-) Tobzódtam, de szokásomhoz hívem nem zsúfoltam teli a lapot, sőt, meglehetősen egyszerű mű született, egy naaaaaagy sütivel az ünnepelt számára - mostanság ilyesmi "jön ki" belőlem... Meg a kék színek... Valami végtelen nyugalom vagy mi...:-)

Márciusi tavasz-színű lapok :-)

A februári ünnep-eső márciusban is folytatódik - hogy is tudtam ezt elfelejteni...?? És készültek szépen sorjában a lapok... Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.:-)