Linsey blog candy-je

Általában nem veszek részt ilyesmiben, de ez a rengeteg szépséges ajándék ezúttal meggyőzött.
Előre is boldog szülinapot, Linsey!:-)

Nagyi oldal

Egy tavaszi kedvenc fotó végre feldolgozásra került.;-)
Az oldal egyetlen különlegessége, hogy a kis négyzetekbe a bejelöléseket maga az unoka csinálta...:-)))

Kellékek:
alapkarton: Webster's Pages "Your Life. Beautiful." item number US1632D, "inspired peacefulness", Terri Conrad Designs ; jegyzetlap: Prima, Super-fabulous Journaling Notebook, Scrapbook.hu webáruházból; "You are..." jegyzetlap: Daisyd's; kacskaringók és szívecskék: Linsey-től; pillangók: formalyukasztóval; felirat: K&Company, Initials Transfers To Go

"Tilitolis" képeslap, tündérrel

Egy hatéves, szöszi, angyalarcú kislánynak mi mással...?:-)

Emígyen készült:

Kivágtam egy 20x15-ös kartont a képeslap alapjának és a hosszabb felénél kettéhajtottam, félretettem. Egy másik kartonból, ami aztán a képeslap "arca" lett, egy kb 9x14-es téglalapot vágtam, majd egyenes, hurkaformájú rést vágtam bele, amit egy sablonnal rajzoltam rá. (Létezik ilyen alakú kivágó is, azzal még könnyebb a dolgunk.)







Egy kisebb téglalapot vágtam egy egyszínű kartonból és ugyanakkora rést vágtam rajta, majd ezt a karton hátuljára ragasztottam, megerősítésnek.



Kiválasztottam és kivágtam a "futkározó" figurát is, ezt szintén egy keményebb alapra, középvastag kartonra ragasztottam.



Utána jött a barba-trükk: vettem két nagyobb, lapos gombot, majd kétoldalú pufi ragasztókockákkal a lyukon át egymáshoz ragasztottam őket.





Aztán az elöl levő gomra ragasztottam kétoldalú cellux-szal a virágtündér-figurát és ez utóbbira egy tintázott szárnypár is került még utólag. Végül az egészet sok pufi ragasztókockával a kettéhajtott képeslap-alapra ragasztottam, hogy legyen helye a hátsó gombnak is a csúszkáláshoz.



És kész is!:-)









A Webster's Pages "a sweet life your best life" papírjával dolgoztam és Linsey "szárnyaival".:-)
Inspiráció: Debbie Olson

Első kiállításom

Igen, nekem szám szerint a legelső! Mondjuk logikus, mert ugyan mit is állítottam volna ki idáig...?:-) És tudtommal egyben ez az első scrapbook-témájú kiállítás is az országban, ami külön büszkeséggel tölt el. Az pedig nem különben, hogy anyukámmal közös kiállításunk ez - szerintem az ezen való közös örömünket felesleges volna tovább részleteznem.:-)

Ha valaki nekem 2007 januárjában, amikor rátaláltam arra, mi is az a scrapbook egyáltalán, azt mondja, hogy 2,5 évvel később az oldalaimra más is kíváncsi annyira, hogy azokat - ráadásul a dologgal csak 1 évvel később "megfertőzött" anyukám munkáival együtt - egy kiállításon mutatjuk majd meg, hát biztosan párszor körbevigyorgom az illetőt...:-)

És íme!:-))) "Nincs lehetetlen, csak tehetetlen", ahogy mondani szokták. Múlt péntektől 2 héten át a családi albumunk legjobban sikerült és egyben publikus oldalai a helyi VOKE József Attila Művelődési Központ Zöld termében tekinthetőek meg.

Nagyon remélem, hogy megvalósul az elsődleges célunk ezzel a kiállítással, azaz hogy minél többen meglátják ebben a kivételes hobbiban azt a lehetőséget, amit egykor mi is. Azt, hogy ilyen személyes fotóalbumokat alkotni mekkora öröm és hogy a véletlenül vagy szándékosan elkapott pillanatok méltó körítéssel talán még egy értékes, kézzel fogható nyomot hagynak utánunk a gyermekeinknek.

Köszönjük ezúton is a lehetőséget a művháznak és a barátainknak a megtisztelő részvételt ezen az igazán jó hangulatú megnyitón!:-)

Anyukám, Merika beszámolóját itt olvashatjátok.

Meghívó egy dunakeszi kiállításra :-)