2008. április 6., vasárnap

Ajándék minialbum nagymamámnak

Nagyon régóta szemeztem a külföldi oldalak hasonló szó-minialbumaival. Az USÁ-ban lehet rendelni előre készített karton alapot az effélékhez (meg még sok egyebet, amitől itt csak tátjuk a szánkat:-)), aztán a scrap.hu-n egy kedves scrapőrült-társ, Mesi nekilátott és csinált egy hasonlót - méghozzá teljesen sajátkezűleg. Rajta felbuzdulva a kedvem mellé megjött a bátorságom is és nekiláttam: nagymamám születésnapjára a tökéletes ajándék!:-)

Így sikerült:

És így készült:

A szó adott volt, a kartonpapír is - anyuval összedugtuk a fejünket és először megkerestük a megfelelő betűtípust, majd kinyomtattuk 300-as betűnagyságban (tintakímélő módon halványszürkében) és azokat aztán körbevágás után a vastag kartonon körberajzoltam. A dolog rafinériája annyi volt csak, hogy a betűk előtt egyre nagyobb helyet kellett hagyni a kartonon az előző betű helyének.

Amikor ez készen volt, megnéztük, hány fotónak jut hely összesen és ezeket is kiválasztottuk, bescanneltük, kinyomtattuk szépiában. Kitaláltuk, hogy a harmónia érdekében egyetlen készlettel fogok dolgozni, ez pedig egy korábban ajándékba kapott, nagy albummal együtt "járó", gyönyörű lilás színvilágú, orgonás papír- és kiegészítőkészlet lett. (A designer hölgy szívet melengető honlapja itt: www.brendawalton.com) Összeválogattam még ehhez illő egyszínű pasztellpapírokat az otthoni készletből és néhány gyöngyöt, gombot, szalagokat - és kezdődhetett az igazi alkotás!:-)

Minden betűlapnak a két oldalát ugyanolyan papírral vontam be - ezeket a kartonlapok alakját rámásolva vágtam ki a színes papírokból és ragasztottam az alapokra.

A betűk szélét sötétszürke pasztellceruzával satíroztam, öregítettem és egyikre a másik után rápróbáltam a fotókat. Az ilyen albumoknál ez egyik "nehézség", vagy inkább kihívás:-), hogy a képek megfelelő része kukkantson ki a betűk közül. Ennek oltárán áldoztam fel végül a képek kronológiai sorrendjét is...

Mivel nem készítettem előzetes tervet, a kiegészítőket ment közben próbáltam a képek köré és a betűkre. Végül például a szép, de túl nagy gombok lemaradtak, mert túlságosan felnyomták az egyes lapokat és nem lehetett volna becsukni az albumot. Így főleg szalagokkal, a készlethez tartozó orgona-, pillangó- és szalag-matricákkal dolgoztam, gyakran egymás fölé próbálva a készülő lapokat. Kidomborodó masnit, gyöngyöt vagy egyéb díszt főleg ott tudtam használni, ahol a betűk nem fedik egymást.

Még egy pár apróság: vékonyhegyű fekete filccel rajzoltm körbe az összes képet, néhol a kiegészítőket is a képek körül, az évszámok már a fotózás után a nagyim útmutatása alapján kerültek utólag az oldalakra, szintén ezzel a tollal írva. Sima durva, barna, összecsomózott madzaggal fűztem össze a lapokat és sokféle szalagot kötöttem rájuk.

És íme a végeredmény oldalanként:-):

Íme még néhány részletfotó:

7 megjegyzés:

Mesi írta...

Tina, ez gyönyörű lett! Olyan finom és nőies, nagyon szép papírokat válogattál hozzá! És nagyon örülök, hogy inspirált a munkám, megtisztelő.. Érdekes, hogy teljesen más lett, mint az enyém, hiszen a saját stílusod köszön vissza belőle. Átadtad már? Örült neki a nagyi? Biztos volt pityergés, a nagyik már csak ilyenek... Szívből gratulálok, nagyon szép és aprólékos munka!!!

Tina írta...

Köszönöm!:-) Örülök, hogy máris megnézted és tetszik! Igen, ma átadtuk és nagyon tetszett neki, sokat mosolygott - ő olyan, hogy pityeregni rajta otthon egyedül fog...:-) (A képen szereplők közül már csak anyukám van vele.)

Betsie írta...

Újra gratulálok, Tina! Nagyon szép albumot csináltál! Külön tetszik a sok fázis- és részletfotó! Köszi az élményért!

Ági írta...

Álomszép! Még én is meghatódtam...

Budaházi Brigitta írta...

Tina, ez nagyon szép lett, gratulálok! Ezt a papírkészletet és színvilágot én is nagyon szeretem. Mamámnak, a drágának pont egy éve ilyet készítettem. :(
G.

Kata írta...

Csodaszép lett!

cinnamon írta...

Jaj de szépséges!!! Én becsületszóra egy árva hangot sem értek a technikai leírásokból (és nem is hiszem, hogy csak olvasás alapján ez a helyezt javulni fog), de ez olyan gyönyörű, hogy a végén még nekem is megjön a kedvem :-) különben is: nem gondolod, hogy praktikus lenne engem is megfertőzni, már csak azért is, hogy aztán dealerkedhessek?! ;-)