Párom édesapja talált egy több mint 200 éves templomban egy régi füzet- vagy jegyzetborítót. Egy kopott, szakadt kemény papírdarab, rengeteg titokkal... Egyik oldalán egy üres címke, név és egyéb felirat nélkül, a borító belső oldalán pedig kézírás: zsoltáros énekek csoportosítása, mikor melyiket szokás, illő énekelni vasárnaponként. Egy ilyen relikvia a történelem maga, avítt szakadságában is gyönyörű - bár valójában egy használhatatlan, tűzrevaló holmi lenne... Lenne! Node engem megihletett egy újabb mini készlethez.
Használjátok egészséggel még legalább 200 évig!:-)
3 megjegyzés:
Megtetszett a készlet, köszönöm és viszem :) És köszi a blogom jegyzését is!
Szeretem az ilyen régi kincseket! Izgalmas elképzelni, vajon kié lehetett, hogy milyen volt az élete... Köszönet a készletért!
Annyira ügyes vagy!!!
Megjegyzés küldése