A nő hétszer - Kreatív női önismeret

Tanfolyamunkról az alábbi cikkben olvashattok!:-)

Főleg pillangók

Andris kapott a nagyszüleitől egy jó kis lepke-kivágót a hétvégén - hát kipróbáltam!;-) Két képeslap is született így repkedő pillangókkal, egy négyéves kisfiúnak és egy szülinapos barátnőmnek. Az alsó virágtündérkés pedig a névnapos anyósomé lett, azon még nincs lepke. :-)
Mind főleg maradékokból készült.

Jane és Audrey

Ugyan Timcsoca első kihívásáról már lecsúsztam, utólag azért megcsináltam "betyárbecsületből", mert nagyon testhezálló volt a téma az én romántikus' lelkemnek!:-) Egyből köré képzeltem egy szolíd, nyugodt vidéki angol hangulatot és akkor beugrott Jane Austen. Így ő lett a főszereplője a képeslapnak. (Lesz pár születésnap a közeljövőben, lehet drukkolni, hogy ez éppen kinek jut...!;-))

Az írónő klasszikus fotójára a neten bukkantam, ilyen piciben nagyon jó minőségben ki lehetett nyomtatni fotópapírra és mintavágó ollóval körbevágni, szélén tintázni, aztán kicsit meggyűrögetni. A lap alapja egy olajzöld pasztellpapír és a téma rózsás papírjait és a feliratokat a K&Company (mi más??:-)) egy "Designer Paper" 6x6-os blokkjából vannak. A számomra a hangulathoz legegyértelműbb zöld-rózsaszín kombinációhoz Jane ruhaszíne sajnos nem passzolt, de találtam egy kis lepkét fátyolos kék-zöld színátmenetes szárnyakkal, ami megmentette a helyzetet és harmonizálja egymással a lap színeit.:-)

Timcso mostani kihívására viszont még időben vagyok ezzel a fekete-fehér képeslappal (no, és ezt melyik szülinapos vagy névnapos kéri, lányok...?:-)). Végigmosolyogtam, amíg elkészült és bármikor ránézek, jókedvre derülök: Audrey Hepburn lényéből olyasvalami derűs delej árad, amihez nincs hasonló azóta sem, varázsos egyéniség volt.

A minimalista design-hoz ugyanilyen alapanyag-felhasználás járul: fekete pasztellpapír alap, rá Heyda Paisley Elegance transparentpaper csipkés mintával, azon egy fehér, angyalmintákkal nyomott (ez nem látszik a fotón) fehér karton a szélein feketével tintázva, 3D-s kétoldalú ragasztókkal. Erre egy koszorú alakú pecsét került, közepére a fotó és a sarkába egy bájos, feketével tintázott fehér színű SBK kisvirág, a közepén egy fekete, kézzel felvarrott fagyönggyel.

Cadillac card

Egy nagyon kedves nyári vendéglátónknak készült és lett elküldve a héten ez az egyszerű, "pasis"(nak szánt) képeslap. Van egy ehhez hasonló szépséges régi autója, amivel nem volt rest egy órát autóztatni a családot, mindenki legnagyobb örömére. Remélem, tetszeni fog neki a lap!:-)

Az alap csíkos Basicgray karton, hozzá Prima + SBK virágok. A többi papír egy iskolás technika csomagból.:-) Buborékfóliával pecsételtem.

Anglia

Az oldal anyu névnapjára készült egy májusi közös kirándulásukról. Jó kis anya-lánya program volt az a négy nap, az oldalt pedig próbáltam olyanra csinálni, hogy az ő stílusát is tükrözze egy kicsit, de én is benne maradjak és így igazán mindkettőnkről szóljon. Így a téma mellett az elkészítés is egyfajta kirándulás, vagy amolyan "stílus-kísérlet" lett.:-)

Az alap egy K&Company háttérkarton (Blue Awning sorozatból), erre került egy Daisyd's háttérpapírból kivágott repülő. Az "Along the way..." alap a kép mögött egy vastag Rayher kétoldalas háttér. A jobb oldali "bubble stickers" a feliratokkal és a kép melletti bőrönd és iránytű matricák a Colorbök-től vannak. A virágok SBK-tól, a gombok saját gyűjteményből.

Három az Oroszlán-kislány

Van egy egyéves, egy 4 éves és egy harmincxxx éves:-) hölgy ünnepeltem ebben a hónapban, úgyhogy nekik készült három amolyan "vintage collage" lap. Bírom ezt a stílust, a romantikus, "dzsénósztenes" bizarrabb vonalát, mostanában éppen ezt tanulmányozom behatóbban, tanulok, próbálkozom. Van egy számomra vékony határvonal, hogy egyéni, meghökkentő és izgalmas legyen az összhatás, mégse túl szürreális vagy morbid, mivel azért a képeslapok általában valami vidámat megünneplendő készülnek. Olyan jó belefeledkezni egy-egy ilyen lapba!:-) Miközben készül és aztán utána is. (Elnézést a fotók minőségéért, a Zuram egy hetes túrára vitte a gépünket, úgyhogy ezúttal mobiloztam...)

Felhasznált anyagok: K&Company papírok, Daisyd's papírok, "SCRB 297 Romantic Collection Scrapbour" papír (árvácskás képeslap és a lepkehálós nő), Paper Relics (a kalapos kislány, nyomtatva), SBK virágok, Dome Stickers (árvácska felett)

Nyári örömök

Volt egy egész hetem rá, hogy bepótoljam az elmúlt hónapok "koplalását" scrap-fronton: végre három oldallal is elkészültem, amelyeket már régóta tervezgettem! Erre feltétlenül jó, ha az ember lányának életében a két legfontosab férfiú vidéki nagyszülőknél pihen pár napot.;-)
Ettől függetlenül az oldalak természetesen a családról, konkrétabban a kisfiamról szólnak, naná.:-)

Az első oldalt - "Cicka" címmel - nagyon vidámra szerettem volna, így igazán színes lett. A fotó és a véletlenül a héten lelt cicás papír (Kreatív Hobbi, nincs márkajel) és annak pausz változata ihletett. A háttér egy kedves ismerőstől kapott, sárga, német nyelvű, eredeti könyvelési karton. A fotó széleit koptattam, sarkait legömbölyítettem és egy szintén legömbölyített sarkú, kék kockás Daisyd's alapra ragasztottam. A cicás papírt téptem és a középső macsekra rákerült a pausz változata 3D-ben, kétoldalú pufiragasztókkal. Maradék papírokkal dolgoztam, mindegyik szélét élénk színűre tintáztam kékkel, zölddel, pirossal. A szív-paradicsomos papír egy AVEC (www.avec.nl) blokkból van, a piros szériából. A felirat Showcard Gothic betűtípussal készült, körvonalasan nyomtattam, vágtam, tintáztam barnával és 3D-ben ragasztottam fel. Használtam még miltonkapcsokat, a "love" feliratú nagyfejű a Prima Marketingtől van, körülötte a sárga papírt gyűrtem, tintáztam szintén. A kommentet Simon Says Stamp bélyegzővel készítettem.

Tegnap este készült el az "1 év" című oldal, amely két hasonló képből készült. A két kép egy év eltéréssel lett fotózva és annyira sokat nőtt Andris!:-) Úgyhogy írtam is hozzá egy "Kisfiú-receptet", ami arról szól, hogy hogyan lesz babából fiúcska 1 év leforgása alatt. Az oldalhoz a virágok saját gyártmányúak. Egy korábban vásárolt karton virág-ívem kiürült és megtartottam a megmaradó karton körvonalakat, az volt az alap. Ezeket rajzoltam körbe a különböző papírokon, kivágtam, aztán koptattam a széleiket, tintáztam őket és egymásra rétegezve virágfejű miltonkapcsokkal rögzítettem. Az idézet apukám egy régi füzetének lapjára lett nyomtatva. A képek alatti díszpapírok egy "Kartos" márkájú olasz csomagolópapír és egy K&Company (12x12 Life's Journey Beige Kids Flat Paper), játszó gyerekeket ábrázoló háttérpapír, ezekből téglalapokat vágtam, koptattam, tintáztam. A járgányok szintén egy K&Company (12x12 Hopscotch Boy Toys Toss Flat Paper) háttérpapírról származnak. A bal alsó sarokba a díszcsíkok Simon Says Stamp pecséttel készültek.

A harmadik, "Életem virága" című oldal ma délután készült, egy maratoni "Váratlan utazás" széria nézése közben... Úgy érzem, ez a film mint mindig, megint hatott az elkészülő oldalra, mert elég romantikusra sikeredett. Másik inspirációm egy lélegzetelállítóan gyönyörű oldal volt, innen átvettem nagyjából az elrendezést és a kerítés-motívumot, a szállongó lepkéket. A pipacsos mintát egy olasz Scrapbour háttérpapírról vettem (SCRB 297 Romantic Collection), a bal sarokban végigfutó virágos háttérpapír, ami a afotó alatt is van, a Daisyd's-től származik, akárcsak a halványkék nagy rózsa a kerítás alatt és a darázs meg a lepke. A kerítésen és a fotó sarkában levő lepkék matricák Brenda Waltontól. A fekete díszcsíkok részben Simon Says Stamp pecsételések, részben kaparós matricák a Basicgreytől. A lepkéket lebegő szárnnyal ragasztottam fel - eddig nem nagyon használtam lepkéket, de élőben annyira mutatósak így félig "repülve" hagyományos oldalon, hogy biztosan használok majd még ilyet. A kerítés saját gyártmány, előrajzoltam vajszínű akvarellkartonra, majd kivágtam, tintáztam és magas 3D pufiragasztóval tettem fel, ez is nagyon hatásos élőben, alatta a virágokkal!:-) Háttérnek vaníliaszínű akverellkartont használtam, amit a végén körbetintáztam feketével. A felirat fóliára-nyomtatásos-átnyomós módszerrel készült.

Ketten Csodaorszában

Egy napos anya-lánya alkotói délután terméke ez az oldal. Tudtam, hogy ehhez a fotóhoz valami mesebelit szeretnék, de nem pont-pont-vesszőcskét, hanem valami ódon hatású, szép rajzú, picit inkább "elvont" hangulatút. Az Alice Csodaországban régi illusztrációi éppen illettek hozzá, így ezekből nyomtattam egy párat és a K&Company és Daisyd's összesen 5 papírját válogattam össze az oldalhoz.

Anyu új folyékony kréta készletéből felavattam egy gyönyörű kékesszürke árnyalatot az oldal szélének koptatásához, a kék fa utánzatú papírt is koptattam körbe és fehérrel tintáztam. Az alsó nagy, halványkék virágmintát is egy fémes kékkel tintáztam, a jobb sarokban levő, három dimanziós "bokor" rétegeit gyűrtem és arannyal, barnával tintáztam. Az újságszerű háttérpapír maradékjából vágtam még erre egy virágot, amit szintén gyűrtem és a Prima Marketing egy nagyfejű, két madarat ábrázoló miltonkapcsával erősítettem a többi rétegre. A kép alá halványbarnás rombuszmintás papír került, amit szintén öregítettem, ahogyan a fotó szélét is. A felirat kétfajta betűtípussal, barnásbordó színnel lett nyomtatva és a címke szélét kék falevél-mintázatú pecséttel díszítettem és barnával rajzoltam körbe.

Felhasznált fotó: www.szilvifoto.hu

Lötty

Az oldal apropója azt hiszem, egyértelmű - valószínűleg a legtöbb szülőnek az...;-) Annyi zsepit, konyharuhát, papírtörlőt, felmosórongyot soha nem használtam még, mint azóta, hogy Andris önállósította magát. A fotó először valami romantikus körítésért kiáltott, aztán olyan lett, de mégis kicsit más - kicsit habókos, mint a pici fiam.:-)

K&Company háttérpapírt használtam (amit Angliából hoztam), rá pedig egy egyszerű csomagolópapírt festettem meg pohár aljával, amit még gyűrtem, téptem, tintáztam, foltoztam. A fő elem ismét a varrás lett, itt most sokat használtam, körben az egész oldalon, jobbra alul cikkcakkban, a kép körül is, végül a címet is kétszer végigvarrtam. Kék papírvirágok a Rayhertől, angyalkás miltonkapocs virágközép a Prima Marketingtől. A fém virág sarokdísz márkáját sajnos nem tudom, hobbiboltból szereztem be régebben.

Felhasznált fotó: www.szilvifoto.hu

(Igyekszem majd feltenni részletfotókat is!)

Köszönöm, hogy benéztél!:-)

Többfakkos ajándéktasak

Általában gondban vagyok, amikor valamilyen bérletet, jegyet, utalványt adok ajándékba. Jó, jó, borítékban, meg díszítsük ki, de az már olyan unalmas... Legyen inkább valami olyasmi, amit adott esetben később is tud használni az ajándékozott! Apukámnak készült az alábbi többzsebes ajándéktasak.

Az elkészítése végtelenül egyszerű: annyi egyszerű francia borítékra van szükség, ahány fakkot szeretnénk. Ezeknek a két felső fülét a ragasztócsík alatt levágjuk és készen is vannak a fakkok. Középen - és csak középen, kb. 5 cm szélesen! - összeragasztjuk őket ragasztóstifttel. Oldalt muszáj szabadon maradniuk, hogy utána könnyen széthajtható legyen a tasak.

Utána veszünk egy vastagabb, kétoldalán mintás 30x30-as scrapbook-ívet és egyik oldalára rámérjük a tasakokat úgy, hogy azoknak a szélességére is hagyjunk borítékonként 1 mm-t. Tehát először rámérjük lapjával, aztán jön egy pár mm-es csík, ahová "beülnek" majd a borítékok, aztán újra rámérjük a borítékokat lapjával, végül ismét pár mm a fenti lehajtás szélességéhez, aztán még egy tetszőleges szélességű fület is hagyjunk, amit ráhajtunk az egészre (ha egy borítékról volna szó, ez volna a ragasztós rész). Ha mindenzt berajzoltuk, vágjuk körbe, a közbenső vonalak mentén karcoljuk, hajogassuk, aztán ragasszuk bele a borítékokat! Gyakorlatilag kész is, már csak a dekorálás van hátra!

Lehet bele készíteni megfelelő nagyságú üdvözlőlapokat, pl. külön-külön, ha egy illetőnek egyszerre van névnapja-szülinapja vagy karácsony és szülinap, stb. (Nálunk apu szülinapja és az apák napja esett idén majdnem egybe, mindkettőre készítettem neki külön képeslapot.) A 30x30-as ívből még éppen kitelik két lapnyi, ami pontosan belefér a tasakba.

A lezárást egy vastag karton alapú fotófüllel (így hívják??) oldottam meg, amit a tasak papírjával (a belső oldal színével) díszítettem, koptattam és kapoccsal rögzítettem. Forgatható, nyit-zár. De jutottak eszembe más megoldások is, a kétgombos-zsinórtekerős, szalagos-megkötős, gombos-füles. Patentos. Az egész tasakot tintáztam a szélein kívülről, szerintem egy efféle "bríftasni" úgy néz ki jól, minél viseltesebb.

Azt hiszem, magamnak is fogok gyártani egyet, mert lehet benne tartani a női táskában blokkokat, bevásárlólistát, ezernyi cetli belefér, ráadásul szortírozva. Nekem van ez kitalálva!:-)

Újabb játékok

A fenti díjjal Szilvi ezt a blogomat, Kata pedig a Tündérligetet lepte meg, nagyon szépen köszönöm!:-)

A szabályok a következők:
1. Tedd ki a díjat a blogodra.
2. Linkeld be azt, akitől kaptad a díjat.
3. Nevezz meg legalább 7 blogot.
4. Hagyj üzeneted a díjazottjaidnál.

Már biztosan sokan megkapták ez a díjat mástól is, de azért íme az én kedvenceim, amelyeket szinte napi szinten követek:

1. Színek szigete
2. Szilvifoto
3. Baba-blabla (zárt)
4. Cinnamon
5. Spirituális ébredés
6. Stefinyuszi és szerettei (zárt)
7. Anna Lale (zárt)

---

Zsuzsi pedig azt kérte, írjak 6 lényegtelen dolgot magamról, no, megpróbálom:

1. Nem szeretem a sárgadinnyét. Gyermekkoromban egyszer elrontottam vele a gyomromat és azóta a szagát sem bírom.

2. Utálom, ha "totyorognak" előttem vagy várnom kell valakire/valamire, ilyenkor nagyon hamar elég ingerült tudok lenni. Ugyanakkor arra is érzékeny vagyok, ha rám kell várni, ez legalább annyira nyugtalanít, így mindig törekszem rá, hogy ne kelljen.

3. De, szoktam nassolni.:-) Általában inkább sósat.

4. Szeretem, ha copfban van a hajam, mert végtelenül kényelmes. Néha elkap a hév, hogy rövidre nyírassam, volt olyan kb. 1,5-2 éve (is) és nagyon szerettem.

5. Minél jobban vagyok belül, annál kevesebb festék van rajtam kívül. (Tudom, hogy van, akinél ez fordítva működik, nálam így.:-))

6. Ott érzem magam igazán otthon, ahol velem vannak a kedvenc könyveim is...:-)

Kíváncsi volnék Merika és Vera lényegtelen dolgaira!:-)

Képeslapok + ajándék

Végre itt a nyár és bízom benne, hogy az elmúlt hónapok után minden visszatér az azelőtt megszokott kerékvágásba: terveim szerint nyáron ismét több idő szentelek majd a scrapbook-nak is!:-)

Addigis pár egyszerű képeslap az elmúlt hetekből - és sajnos sokat adtam oda vagy küldtem el lefotózás nélkül gyorsan...

Ez pedig egy váratlan ajándék, amit én kaptam Mesitől - ezúton is köszönöm szépen még egyszer, meseszép!:-)

Első oldalam

Ismét egy tartozás: még április végén meghívtak egy játékba, sorban Atyus, Brigi, Merika, Moncsi és Gigi is, köszönöm!:-) A feladat lényege, hogy mutassuk meg melyik volt a legelső scrapbook alkotásunk, írjuk le, mit jelent számunkra a scrapbooking, hogyan kezdtük, hogyan találkoztunk ezzel a tevékenységgel és nevezzünk meg 5 másik embert, akitől kíváncsian várnánk ugyanezt.

Miután késve kapcsolódom be a dologba, így a feladat utolsó pontjának ezúttal nem teszek eleget, úgy látom, máris "végigfutott" a magyar scrap-társadalmon a dolog, remélem, ezt megbocsájtjátok...!:-)

Az első oldalamat viszont nagyon szívesen megmutatom (bocsánat a fotó minőségéért):

Azt hiszem, ez alapján elég egyértelmű, hogy mi (vagy inkább Ki) volt a fő inspirációm és körülbelül mikor fogtam bele a scrapbookozásba...:-) A fotó Andris születése után kb. 1 órával készült, így az ő első fotója lett egyben az én első oldalam is. Ez egy kisebb, kartonra készült alkotás(ka) lett, ami azóta is a szobáját díszíti. Azt hiszem, teljesen természetes az az érzés, hogy ma már egészen máshogyan csinálnám ezt az oldalt - de ezzel együtt az is, hogy soha nem fogom "újracsinálni"...:-)

És nekem ebben rejlik ennek a kivételes hobbinak az egyik nagyon fontos jelentősége. A fotók elkapott pillanatokat örökítenek meg és azok is nagyon fontos pillanatok (inkább órák:-)), amikor a fotókhoz elkészül egy körítés, amiben benne van a készítő minden érzése, kötődése, szenvedélye a kép és az azon látható személyek, történések, helyszínek iránt. Ettől lesz egy személyes kép még mélyebb, jelentősebb, még személyesebb, ahogyan a scrapbook-ot készítő személyisége is lenyomtot hagy az oldalakon, az albumokon. És ettől lesz a scrapbookból érték, főként a következő nemzedékek számára, akik anyáik, nagyanyáik, dédanyáik műveit fogják lapozgatni - valamit, ami biztos, hogy megmarad és amiben "benne van" a készítő is. Egy darabka kézzel fogható történelem.:-)

A készítő számára pedig, és ezt tapasztalom, nagyszerű stresszoldó és terápiás "eszköz" is ez a hobbi, ezt tanárként, kineziológusként és magánemberként egyaránt meg tudom erősíteni. A keresgélés a régi képek között, közben az emlékezés és annak a valóságban való "leképezése", amilyen érzések közben az emberre törnek - ez valóban fantasztikus önismereti és kreatív utazás is egyben. Tapasztalom, hogy közelebb hozza a generációkat, a barátokat, legyen szó közös alkotásról vagy egy igazán személyre szóló ajándék készítéséről és átadásáról.

Közben pedig azt hiszem, hogy aki nem ismeri (a scrapbook-os) alkotás örömét, annak ezek a szavak nagyon üresen, akár giccsesen hangozhatnak - mondjuk mint egy szép torta, aminek nem ismerjük az ízét...:-) De aki már belekóstolt, aki már feledkezett bele egy vagy több kép "megscrappelésébe", megfeledkezve közben térről és időről, egyszerűen kreatív örömmé változtatva földi nyűgöket, az pontosan tudja, hogy miről beszélek...

Tessék csak kipróbálni!:-)

Húsvét

Picit késve készült el és még késettebben töltöm fel - de jobb későn, mint soha.:-)

Húsvét hétfőjén három kis vendégünk volt a kertben és kiválóan szórakoztak - hát ez is épp egy olyan esemény, ami miatt a scrapbook-ot egyáltalán kitalálták!

Az oldal ötletét, az elrendezést és a fát egy, a scrapbook.com-on lelt külföldi oldalról lestem - sajnos nagy hibám, hogy gyakran nem jegyzem meg a forrást...

Alapnak egy Brenda Walton papírt használtam egy albumos készletből. A vastag, csipkeszerű lyukacsos szalag saját művem: maradék vaníliaszínű márványos háttérpapírból készült a scrap.hu-tól kapott ajándékcsomagban lapult Fiskars lyukasztó segítségével, amivel csepp alakú lyukakat lehet vagdosni. Aztán gyűrtem, koptattam, tintáztam is a szalagot.

A fa volt persze a leg-időigényesebb: a törzset sima csokoládészínű pasztellpapírból vágtam ki, széleit fehérrel tintáztam, aztán pár kört vágtam ki maradék kék-zöld-málnaszínű papírokból, amelyekre csigavonalban gépi varrást tettem, széleiket reszelővel gyűrtem-koptattam. Végül felragasztás után mindegyikre került egy gomb.

A képeket photoshopban dolgoztam meg ilyen "púderes" színűre, ezeket is koptattam a széleken. A kommenthez és még itt-ott halványan Simon Says Stamp bélyegzőt használtam.

Kiállítottak!:-)

Pár hete Hana keresett meg egy üzenettel. Kért tőlem pár scrapbook oldalt a Hobbyművész üllői úti boltjában megrendezett kis egynapos kiállításra, amely a scrapbooking népszerűsítéséről szólt. Juj, de megörültem!:-) Persze, hogy adtam oldalakat, elvittem Szilvinek, de sajnos a boltba az eseményre április 25-én most nem sikerült eljutnom.

Köszönöm a scrap.hu-nak a megtisztelő lehetőséget!:-)